|
Teszenyi Attila: Út a kezdetekig |
Készülök már régen,
Megélni, s csak néhány napja hogy tudom,
Megírni ezen emléket.
Az út melynek kezdete már homályos,
Számomra még nem világos.
Bár eljutottam valahova,
Melyről azt gondoltam, ez maga a csoda,
Olyan üresség vár,
Mely televan mint a csordultig pohár.
Meglehet az Istenek is felesküdtek,
Megfékezni igyekeztek.
Hóval, faggyal, bajjal,
Utamat állni erős akarattal.
Végül győzőtt az elme,
S Bajára menve,
Ma már állok, mint egy danos felkenve
Az első dan emlékére,
2010 a Bőjt máshava
|